SAJTÓKÖZLEMÉNY
Open Doors World Watch List 2026 (keresztény üldözöttségi mutató - imalista)
Bassár el-Asszad hatalmának megdöntése után nőtt az erőszak Szíriában. Szintén kiugróak az olyan fekete-afrikai országok, mint Szudán és Mali: az erőszakos cselekmények száma itt is hihetetlenül megugrott. A legtöbb halálos áldozatot követelő támadás színhelye továbbra is Nigéria: jelentések szerint világszerte összesen 4849 keresztényt gyilkoltak meg hite miatt a vizsgált időszakban, közülük 3490 nigériai volt; ez a szám magasabb, mint a tavalyi 3100.
Szíria 2017 után először került az imalista első 10 helyezettje közé Bassár el-Asszad bukása és a dzsihádista Hay'at Tahrir al-Sham (HTS) csoport hatalomra kerülése óta. Az imalista története során ez az egyik legnagyobb változás, amit egyetlen év alatt tapasztaltunk.
Amikor az Asszad-kormány 2024 decemberében megbukott, a szíriai keresztényeket óvatos derűlátás jellemezte. Azt gondolták, hogy a Hay’at Tahrir al-Sham uralma alatt nyugtuk lesz. Ehelyett azonban ennek ellenkezőjét tapasztaltuk, borzalmas eseményekkel: öngyilkos merénylet keresztények ellen, megszentségtelenített templomok, bujkálásra kényszerített keresztények.
Az Iszlám Állam bukását követő több évnyi viszonylagos nyugalom után Szíria visszakerült a lista első tíz országa közé a keresztények elleni erőszak növekedése miatt. A júniusi damaszkuszi támadás során 22 keresztényt öltek meg, ami teljesen lerombolta a biztonság illúzióját. A támadás figyelmeztetett rá, hogy amikor az állami védelem összeomlik, és szélsőséges ideológia tölti be a „politikai űrt”, annak a vallásos kisebbségek ihatják meg a levét. A világ nem nézhet újra félre!
Történelmi változás Szíriában
Szíria besorolása 12 ponttal emelkedett a 90-es felső határt elérve: az imalistán a tizennyolcadik helyről a hatodikra ugrott. A fő ok 9 pontos növekedés volt az erőszak szintjében, amely 7-ről 16,1-re emelkedett (a legmagasabb érték 16,7). Az imalista összeállítása során kiderült, hogy a vizsgált időszakban legalább 27 szíriai keresztényt öltek meg, míg az előző évben nem volt halálos áldozat. A 2025-ös öngyilkos merénylet során a damaszkuszi Mar Elias görög ortodox templomban 22 keresztényt gyilkoltak meg, és 63-at megsebesítettek.
Az erőszakhullám a merényleten túl is érzékelhető. Hamá városában azonosítatlan fegyveres férfi támadta meg a görög ortodox érsekséget, megrongálta az egyházi ingatlant és kegytárgyakat, továbbá sírokat gyalázott meg egy közeli keresztény temetőben. Erőszakot tapasztaltak a vallási közösségek, keresztény iskolákat zártak be, és drámaian megnőtt a templomok elleni támadások száma.
A kutatók jelentései szerint a damaszkuszi támadás miatt sok keresztény nem jár templomba. A további támadásoktól való félelem és az iszlám radikalizmus arra késztette a hívőket, hogy elrejtsék a vallási szimbólumokat, és kerüljék vallásuk nyilvános gyakorlását.
Növekvő elnyomás az erőszak mellett
Szíria ideiglenes alkotmánya, amely 2025 márciusában lépett érvénybe, központosított elnöki köztársaságot vázol fel, és az iszlám jogot tekinti a törvénykezés alapjának. Az oktatást az iszlám ideológiának megfelelően reformálták meg, elhagyva az iszlám előtti történelmi eseményeket, és a keresztényekre úgy utalnak, mint akik „átkozottak és eltévelyedettek”. A keresztények lakta területeken járművekből hangszórókon üvöltözve arra szólítják fel a lakosságot, hogy térjenek át az iszlámra. Szórólapokkal árasztják el a templomokat, amelyekben azt követelik, hogy a keresztények térjenek át az iszlámra, máskülönben dzsizjét kell fizetniük (a dzsizje olyan adó, amit a biztonságuk fejében kell fizetniük mindazoknak, akik nem muszlimok).
Az Open Doors értékelése alapján Szíria a magánszemélyeket, a családokat és a nemzeti létet érő üldöztetést tekintve az eddigi legveszélyesebb kategóriában van: Szíria összpontszáma soha nem volt még ilyen magas.
Fogyatkozó keresztény népesség
Az Open Doors becslései szerint Szíriában ma 300 ezer keresztény él, többszázezerrel kevesebb, mint mielőtt az Iszlám Állam 2013-ban átvette az irányítást a térségben. Ahogy számuk fogyatkozik, egyre kiszolgáltatottabbá válnak. Ennek elsődleges oka, hogy az őshonos keresztény családoknak nincs meg a törzsi beágyazottságuk, amely védelmet adhat azokon a területeken, ahol az állam nem tud biztonságot nyújtani.
Állandó válság Fekete-Afrikában
Míg Szíria helyzete aggasztó, a Fekete-Afrikát sújtó üldöztetés mértéke egészen döbbenetes. Az imalistán található 14 fekete-afrikai országnak több mint 721 millió lakosa van, akiknek majdnem fele keresztény. A világon minden nyolcadik keresztény ezen országok valamelyikében él. A térségben drámaian megnőtt az erőszak. Tíz éve 12 fekete-afrikai ország volt a listán, és az összesített mutató 49%-a volt az elérhetőnek. 2026-ban ez 88%-ra nőtt. Összesen három ország volt, amely a legmagasabb, 16,7-es értéket kapta 2026-ban erőszakért. Mindhárom fekete-afrikai: Szudán, Nigéria és Mali.
Trump a nigériai keresztényüldözésről
Donald Trump amerikai elnök 2025 novemberében tett nyilatkozatában felháborodását fejezte ki a hitük miatt megölt nigériai keresztények óriási száma kapcsán. Ennek hatalmas sajtóvisszhangja lett, a média próbálja megérteni az országban zajló üldözést.
Nigéria továbbra is elsődleges színhelye a keresztények elleni gyilkos erőszaknak. A vizsgált időszakban világszerte 4849 keresztényt öltek meg hitük miatt, közülük 3490 nigériai volt. Ez emelkedés az előző évi 3100-hoz képest. Egy 2025 júniusában történt incidens során muszlim fuláni fegyveresek támadtak meg egy keresztény földművelő közösséget a Benue állambeli Yelwatában. A támadás négy órán át tartott, a lövöldözések és gyújtogatások során 258 embert öltek meg, főként nőket és gyermekeket.
A nigériai esetek összetettek, de a szándékosság kétségen kívüli. Az áldozatok jelentései szerint a fuláni fegyveresek ezt mondták: „Minden keresztényt el fogunk pusztítani.” Az elrabolt keresztények arról számoltak be, hogy a Boko Haram tagjai ezt mondták nekik: „Ha muszlim lennél, nem kínoznánk.”
A szudáni polgárháború során folytatódott a keresztények elüldözése: Szudánban jelenleg 9,6 millióra tehető a belső menekültek száma. Az ország a negyedik helyen áll a listán, mivel mindkét szembenálló fél, mind a „Hadsereg”, mind a „Gyors Támogató Erők” a keresztényeket támadja, így próbálnak hithű muszlimokként tetszelegni.
Az egész térségre jellemző, hogy a gyenge kormányok politikai űrt teremtenek, amelyet iszlamista fegyveres szervezetek töltenek be büntetlenül Burkina Faso, Mali, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Szomália, Niger és Mozambik különböző részein.
Elszigeteltségre ítélve
A 2026-os imalista a fizikai erőszak mögött aggasztó globális jelenségeket hoz felszínre: a keresztények titkos gyülekezetekbe kényszerülnek, és megfigyelésre és szigorú szabályozásokra kell számítaniuk. Algéria helyzete jól szemlélteti ezt. Míg az ország pontértéke 77, ennek összetevői drámai módon megváltoztak: minden protestáns templomot be kellett zárni, ez az erőszakos cselekedetek számát csökkentette, de a keresztényeket elszigeteltté tette. Mindeközben nőtt a közösségi és nemzeti élethez kapcsolódó mutatószám. A hatóságok leállítottak egy Facebook-csoportot, amelynek 50 ezer követője volt, és befagyasztották a közösségi életet. Az algériai keresztények 75%-a elvesztette gyülekezeti kapcsolatait.
Hasonló dinamika figyelhető meg Kínában, ahol az igen magas 79 pont teljes mértékben az országos szintet érő elnyomás növekedésének köszönhető, nem pedig erőszakos cselekedeteknek. A 2025 szeptemberében érvénybe lépett, az online vallási magatartást érintő jogszabályok tiltják a Biblia-applikációk használatát, az adománygyűjtést, a fiatalok megszólítását, és megkövetelik, hogy a vallási vezetők támogassák a kommunista pártot. Az önálló házi gyülekezetek, melyeknek tagjai egykor nagy összejövetelek résztvevői voltak, tíz-húsz főből álló, magánlakásokban működő csoportokká zsugorodtak.
Ez megfigyelhető Tunéziában, Mauritániában és Vietnámban is, ahol a szigorú ellenőrzés, a megfigyelések, és a homályosan megfogalmazott jogszabályok elszigetelik a keresztényeket egymástól.
Némi pozitív fejlemény
Bangladesben viszonylagos nyugalom állt be a 2024 augusztusában bekövetkezett politikai zavargásokat követően, az erőszakosság pontszáma 20 százalékkal javult. Az ideiglenes kormányfő, Muhammad Yunus nyilvános nyilatkozatban állt ki a vallásszabadság mellett. A közelgő választások azonban próbára tehetik ezt az elkötelezettséget.
Malajziában egy bíróság elrendelte, hogy indítsák újra a Raymond Koh pásztor 2017-es elrablásának kivizsgálását. Ugyanitt arra jutottak, hogy rendőrök is érintettek voltak, és 7,4 millió dollár kártérítést állapítottak meg. Srí Lanka értékelése 4 ponttal alacsonyabb lett, és hatvanötödikként 4 hellyel lejjebb csúszott. Ez annak köszönhető, hogy a kormány javított a keresztényekkel szembeni bánásmódon: csökkent a hátrányos megkülönböztetés, és az igazságszolgáltatás jobban működik.
Az imalistáról
Az imalista (World Watch List) rangsorolja azt az 50 országot, ahol a legszélsőségesebb a keresztényüldözés. Az Open Doors a keresztények elleni erőszakot és elnyomást 6 területen vizsgálja. Ezek a magánélet, a család, a közösségi és a nemzeti élet, a gyülekezet és az erőszak. A rangsorolás igazolható beszámolókon alapszik, melyeket 12 hónapos megfigyelési időszak során gyűjtöttünk össze, és 2025. szeptember 30-án zártunk le.
Hogyan támogatja az Open Doors az üldözött keresztényeket?
Az Open Doors segíti a keresztényeket abban, hogy Jézus evangéliumának állhatatos tanúiként a legnehezebb körülmények között is helytálljanak. Emellett kiáll a keresztények jogaiért, hogy szabadon higgyenek, imádkozzanak és gyakorolják hitüket – akár egyedül, akár közösségben –, megértéssel és hátrányos megkülönböztetés nélkül.
Az Open Doors gyakorlati segítséget is nyújt az üldözött keresztényeknek: élelmet, gyógyszert, traumagondozást és jogsegélyt biztosít, menedékházakat működtet, valamint lelki gondozást és képzéseket kínál. Emellett Bibliákat és keresztény kiadványokat terjeszt.
Open Doors Magyarország
A magyar keresztények évtizedek óta odaszántan imádkoznak világszerte üldözött testvéreikért. Az első imalista (World Watch List) közzétételének 30. évfordulója alkalmából az Open Doors International hivatalos magyar nyelvű honlapot indított (2023-ban). Az Open Doors International egy 25 nemzeti irodával rendelkező tagszervezet, amely több mint 60 éve támogatja és erősíti az üldözött keresztényeket, és jelenleg 70 országban van jelen.
Sajtómegkeresés, elérhetőség: opendoors.magyarorszag@od.org
